Anne-Marie Draycott és Zach Lee a Prah próbáján
Spiró György Prah című darabját először mutatják be angolul, Manchesterben és Londonban.
A Magyarországon 2007-ben bemutatott fekete komédia egy házaspárról szól, amelynek ötöse van a lottón, a "prah" pedig arra, az egykoron Jugoszláviából hozott kakaóporos dobozra van ráírva, amelybe a nyertes szelvényt rejtik arra az időre, amíg eldöntik, mit kezdjenek a nyereménnyel. Spiró darabja egyszerre párkapcsolati komédia, illetve kórképe a rendszerváltás utáni Magyarországnak.
Salamon András dokumentumfilmje a Nemzeti Színház előző évadának végét mutatja be, azt a pár hónapot, amikor az Alföldi Róbert vezette társulat utolsó előadását próbálta. Megszólalnak benne színészek, benézhetünk az öltözőkbe, és láthatjuk, hogyan instruál Alföldi, de az igazgatóváltás körüli vitákról egy évvel az események után kevés újat tud mondani a Nemzeti Dokumentumfilm.
Alföldi Róbert a nevéhez fűződő korszak utolsó előadása végén – Fotó: MTI/Marjai János
Idén végez a Színház- és Filmművészeti Egyetem első fizikai színházi koreográfus osztálya. Hogyan ábrázoljuk kizárólag mozgással egy generáció kommunikációs néhézségeit és kiüresedett létezését?
Szép Ernő: Május! (Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros)
Hiába a század eleji tolvajnyelvet beszélő gyufaárus-fiúk, az utcai cipősubickolók, a rikkancsok polgárias-lumpen világa, hiába a ma már utcai mivolta ellenére is emelkedettnek tűnő nyelvezet, Szép Ernő Szikszai Rémusz rendező keze alatt egészen aktuális. Igaz, az volna a meglepő, ha nem lenne így: Szikszainak rendezőként legfőbb tevékenysége, hogy vastagon fogó filctollal satírozza ki az évszámot minden keze ügyébe kerülő darab mellől, lásd a Caligula helytartóját, a Képmutatók cselszövését vagy az I. Erzsébetet. Nem írja a helyükre az idei évszámot, de tesz róla, hogy ezzel kapcsolatos kérdés fel se merüljön a nézőben. Mint most, Dunaújvárosban, Szép Ernő két egyfelvonásosa - a Május és az Igazgató úr! - színre vitele esetében is.
Tóth József, Tőkés Nikoletta, Polgár Lilla - Fotók: Mudra László
Mark Haddon - Simon Stephens: A kutya különös esete az éjszakában (Centrál Színház)
"Akkor mindenre képes vagyok?" - kérdezgeti a Centrál Színház előadásának utolsó, a választ persze már meg nem adó jelenetében az autizmussal élő, tizenöt éves Christophert játszó Kovács Krisztián. "Akkor mindenre képes vagyok?" Valami ilyesmiről szól A kutya különös esete az éjszakában: mi kell ahhoz, hogy valaki, aki hátrányból indul, elhiggye, hogy képes bármire - vagy legalábbis sok mindenre.
Kovács Krisztián - Fotó: Rick Zsófi
Szeretne színházjegyet venni, de nem vevő a nyomasztásra és a kísérletezésre? Irtózik a gagyitól, de jól akar szórakozni? Ezekkel az előadásokkal biztosra mehet.
Kaisers TV, Ungarn, Pintér Béla és Társulata (Fotó: Koncz Zsuzsa)
"Árpád ugat, ugat, ugat, ugat. Tényleg, mit csinált ő már életében, hogy ezeket elmondhatja? Tegye fel a kezét, aki kettőnél több Schilling-előadást látott már életében, és abból legalább az egyik tetszett!" - mondta Kálomista Gábor a HírTV-ben. A Krétakör pedig megkérte a nézőit: aki látott már ilyenből legalább kettőt, és abból legalább egy tetszett neki, küldjön nekik jelentkezős szelfit. A felhívásnak rengeteg színész is eleget tett, Alföldi Róberttől Hámori Gabriellán és Kulka Jánoson keresztül Molnár Piroskáig.
Alföldi Róbert (A teljes galéria elérhető az Egyfelvonás Facebook-oldalán)
Burok (Nylon Group) és Jam (HUPS! Crew)
A magyar színház jelenleg legprogresszívebb, legizgalmasabban fejlődő területe a gyerekszínház, és minden, ami azzal kapcsolatos: csecsemőszínháztól a kamaszszínházon át a színházi nevelésig és a bábszínházig. Utóbbi többek között éppen azért is érdekes annyira, mert - nagyrészt a Budapest Bábszínháznak és a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábos szakképzésének köszönhetően - egyre többen demonstrálják, hogy a báb valójában egyáltalán nem (csak) gyerekműfaj: nem is annak indult valaha, és ma sem csak arra használható. Mindezt - noha ez itt nem a reklám helye - nem lehet jobban leírni, mint a Budapest Bábszínház új szlogenjével: a báb nem korosztály, hanem műfaj.
Burok - Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A Hamlet és a szállóigék
Meggyőződésem, hogy a huszonegyedik században már nem lehet előadni Arany János gyönyörű, túlbecsülhetetlen irodalmi értékű Hamlet-fordítását, de a tőle másfélszáz sort kölcsönvevő Mészöly Dezsőét sem. Mégpedig a szállóigék miatt nem.
Polgár Csaba az Örkény Színház előadásában - Fotók: Gordon Eszter
A Párt (a Krétakör előadása a Trafóban)
Schilling Árpád legújabb hazai színházi rendezése eklektikus gesamkunstwerk: a színház, az akrobatika, a koncertzene, a film, a fórum- vagy vitaszínház és egy tudományos konferencia eszközeivel beszél egyrészt arról, hogy mi a gond a hazai és EU-s politikával az elmúlt évtizedek alapján, és mond el egy történetet az iskolaigazgatóról, a polgármesterré választott vállalkozóról és az ő totális korrumpálódásukról, arcvesztésükről.
Marc Vittecoq - Fotók: Tóth-Ridovics Máté
Kereső
Olvasóim
