Egyfelvonás

A vérfertőző, szemérmetlen állat!

2014 03 31. 10:15 - Kovács Bálint

2 Komment

0 Reblog

A Hamlet és a szállóigék

Meggyőződésem, hogy a huszonegyedik században már nem lehet előadni Arany János gyönyörű, túlbecsülhetetlen irodalmi értékű Hamlet-fordítását, de a tőle másfélszáz sort kölcsönvevő Mészöly Dezsőét sem. Mégpedig a szállóigék miatt nem.

Polgár Csaba az Örkény Színház előadásában - Fotók: Gordon Eszter

Az irodalomban azért nem jó és nem érdemes közhelyeket használni, mert az „fehér zaj” a befogadó számára: elolvassa ugyan a szavakat, de valójában nem fogja fel, mit jelent, hiszen a jól ismert frázis már ugyanazt a feltételes reflexet váltja ki mindenkiből. Ha valaki azt írja, „ökölbe szorult a keze”, az elkoptatott szófordulatot már senki nem tartja többre, mint a düh egy felcicomázott szinonimájának; hogy átérezhetővé váljon az érzés, muszáj más szavakat választani. Ugyanez a helyzet egy klasszikus dráma szállóigévé vált soraival is: minthogy mindenki ismeri őket, állandósult szókapcsolatként nincs meg a befogadóban az igény a valós jelentés értelmezésére, amiben ráadásul a ráismerés felett érzett öröm is gátolja a hallgatót. S hogy milyen mélyen gyökerezik ez, azt az is mutatja, hogy az Örkény Színház Hamlet-bemutatóján, amelyhez Nádasdy Ádám újabb fordítása szolgált alapul, minden egyes Aranytól ismert szövegrész hűlt helyénél enyhébb morajlás futott végig a nézőtéren.

Gálffi László, Für Anikó és Polgár Csaba az Örkény Színház előadásában

Hogy Nádasdy miként tette érthetővé a költőiséget és irodalmi értéket tekintve kompromisszumokat nem ismerően a Hamletet, azt ezernyi szövegrész kiemelésével lehetne demonstrálni. Az alábbiakban azt gyűjtöttük össze, hogyan hangzik a Hamlet egy-egy ismertebb szakasza, szállóigéje Arany Jánosnál, és hogyan Nádasdynál a Színház folyóiratban 1999-ben megjelent verzióban. Külön jelöltük, ahol Nádasdy 2014-re újra átírta a szöveget az Örkény Színház bemutatója előtt.

Gálffi László és Polgár Csaba az Örkény Színház előadásában

Arany János	Nádasdy Ádám	Az Örkény Színházban
Gyarlóság, asszony a neved!	állhatatlanság, nőnemü vagy!	a jellemhiba másik neve: nő!
Mindenek fölött Légy hű magadhoz	Ami a legfőbb: ne hazudj magadnak
Rohadt az államgépben valami.	Itt Dániában rohad valami.	A dán udvarban valami rohad.
Ó, az én próféta lelkem!	Ó, a próféta lelkem!
Az, a parázna, vérnősző barom	A vérfertőző, szemérmetlen állat!
Eszedbe jussak.	És tarts eszedben!
Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes.	Több dolog létezik, Horatio, a mennyben és a földön, mint amit össze bír álmodni a tudomány.	Több dolog létezik, Horatio, a mennyben és a földön, mint amit álmodni bír a tudomány.
Kizökkent az idő; - ó, kárhozat! Hogy én születtem helyre tolni azt.	A világ szétesett; átok ül rajtam, mert én kellek hozzá, hogy összerakjam.	A világ kibicsaklott; hihetetlen, hogy helyrerakni éppen én születtem!
Szó, szó, szó.	Szavak, szavak, szavak
Őrült beszéd, őrült beszéd: de van benne rendszer.	Bár őrültség, van benne logika.
– Dánia börtön. – Úgy az egész világ is az.	– Dánia börtön. – Akkor az egész világ az.
nincs a világon se jó, se rossz; gondolkodás teszi azzá	semmi se jó vagy rossz, csak a gondolkodásunk teszi azzá	semmi se jó vagy rossz, csak a véleményünk teszi azzá
S mily remekmű az ember! Mily nemes az értelme! Mily határtalanok tehetségei!	Micsoda remekmű az ember: milyen kifinomult az elméje; milyen végtelenek a képességei
Én csak fölszéllel vagyok bolond; de ha délről fú, én is megismerem a sólymot a gémtől.	Én csak észak-északnyugati szélben vagyok bolond. Ha délről fúj a szél, akkor meg tudom különböztetni a verebet a vérebtől.
Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés.	Lenni vagy nem lenni: ez a nagy kérdés
Eredj kolostorba; minek szaporítanál bűnősöket!	Menj kolostorba. Ugye nem akarsz bűnösöket a világra hozni?	Menj apácának. Ugye nem akarsz bűnösöket a világra hozni?
Hallottam hírét, festjük is magunkat, no bizony. Isten megáldott egy arccal, csináltok egy másikat	Hallottam én, hogyan festitek magatokat. Isten adott nektek egy arcot, erre ti csináltok magatoknak egy másikat
aki már házas, egy hiján, hadd éljen	Akik már házasok, azok – egy kivétellel – tovább élhetnek
Ó, mely dicső ész bomla össze itten!	A pompás elme hogy szét van zilálva!
Ó, rút az én bünöm, s az égre bűzlik!	Az én bűnöm szaga az égre bűzlik
Innál-e mérget? ennél krokodilt?	Innál ecetet? Ennél krokodilt?
A többi, néma csend.	aztán a csend	és már csak a csend marad
Rosencrantz és Guildenstern halott.	Rosencrantz és Guildenstern halott.
Menj, lőjenek sort!	Menj, vezényelj sortüzet.	Vezényeljenek sortüzet.