Egyfelvonás

Gogol: A revizor (a Vígszínház és a Szputnyik Hajózási Társaság előadása)

Szerző: Mikes Éva

Érdekes házasság a Vígé és a Szputnyiké. A Katonában indult és a saját maga alapította miniszínházban a Szputnyik társulattal kísérletező, határokat feszegető, remekelő Bodó Viktor ezúttal a Vígszínház nagyszínpadára, hatalmas nézőtere elé adaptálhatta vízióit, kísérletező kedvét, filmes látásmódját. Megszokott módszereit alkalmazza: vesz egy alapanyagot, ezúttal Gogol A revizorját, azt újraíratja, improvizáltat művészeivel, meghökkenti nézőit, és beveti a humor számtalan eszközét a mívestől a blődliig.

Hegedűs D. Géza - Fotó: Jekken Péter / peterpress.com

Eszenyi Enikő (fotó: Pályi Zsófia, Origo)

Beköltözik-e a hamis, üres és semmitmondó huszáros-magyaros nosztalgia a Vígszínházba a jelenlegi, minduntalan a jelenkorra reflektáló, kortárs kérdéseket feszegető repertoár helyett? Ez a tétje annak, hogy kinevezik-e Balázs Pétert a nagykörúti színház élére, a jelenlegi igazgató, Eszenyi Enikő helyére.

2013. június 6. és 15. között rendezték meg a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozót. A versenyprogramot idén Solténszky Tibor dramaturg, rendező, tanár és Szigethy Gábor író, rendező, színháztörténész válogatták; a tizenkettőből kettő határon túli magyar előadás volt, a tíz belföldiből mindössze egy volt független produkció. A szakmai, a színész- és a közönségzsűri döntései alapján a díjakat a június 15-én, este nyolckor kezdődő gálán adják át.

Eszenyi Enikő a Vígszínház Jóembert keresünk c. előadásában - Fotó: Garamvári Gábor

Hanoch Levin: Átutazók (Vígszínház)

Mintha rólunk akarna szólni ez az előadás a Vígszínházban. Mintha a mai magyar valóságról akarna valamit elmondani, mintha egy ismerős hangulatot akarna átadni: hogy éldegéljük itt az elfuserált kis életeinket, ki szeretnénk törni belőle, elmenni valahová - vagy konkrétan, vagy legalább metaforikusan -, de ez többnyire sehogy sem sikerül. De a lényeg homályban marad: hogy miért is akar ez a sok ember elmenni, miért nem elégedett senki. Pedig a végére már majdnem elhisszük, hogy mondtak nekünk valamit, és csak hazafelé a villamoson látjuk be, hogy csak úgy tettek, mintha.

Tornyi Ildikó és Gyuriska János - Fotók: MTI / Szigetváry Zsolt

Darvas Benedek - Varró Dániel - Hamvai Kornél: A zöld kilences (Vígszínház)

Jobbról nézve a Vígszínház két kortárs magyar színpadi szerzőt és egy remek zeneszerzőt felkérve létrehozott egy új, nagyszínpadi, az operett szabályainak részben-egészben megfelelő, a musicallel kokettáló zenés előadást, amely kellően szellemes; amely bár sok szálon fut, de remek dramaturgiája miatt mindvégig élvezetes és izgalmas; amelynek zenéje bár nem túlontúl maradandó, de hangulatos, ráadásul érdekesen játszik a stílusokkal és idézetekkel; és amelyben remek színészek kapnak lehetőséget úgy a tipikus molnárferenci, "vígszínházas" (pesti hősszerelmesek és krakélerek), mint az operettes (arab alkirályok és dizőzök) karakterek megformálására.

Réti Adrienn - Fotók: Vígszínház / Szilágyi Lenke

Bertolt Brecht: Jóembert keresünk (Vígszínház)

A Vígszínház nagyszínpadának tavalyi ripacskodó, harsány, közönséges, lebutított, mélységesen kereskedelmi elvű évada után már az is óriási pozitívum, hogy idei első premierjükkel, a korábbi fordításában A szecsuáni jólélekként ismert Brecht-darabbal arról a világról, társadalomról és korról szeretnének elmondani valamit, ami itt és most körülveszi a színházat csakúgy, mint nézőit.

Lengyel Tamás és Eszenyi Enikő - Fotó: Garamvári Gábor

Kilenc új tagja lesz jövőre a Vígszínház társulatának. A kilenc elég nagy szám – pláne, hogy a Vígnek már így is van negyven szerződtetett színésze és egy-két gyakornoka (igaz, a színháznak minden kis stúdiót egybevetve négy játszóhelye van).

 Láng Annamária a Tom Jones-ban – Fotó: Vígszínház / Szkárossy Zsuzsa

A tavaly a Vígbe szerződöttek között volt két kiemelkedően tehetséges színész: Mészáros Máté és Láng Annamária. Mészáros az akkor még egy évvel az igazgatóváltás előtt álló egri színházból igazolt át, Láng Annamária pedig a Krétakör feloszlása utáni szabadúszást cserélte le a kőszínházra. Mészáros Egerben, évekig tartó folyamat után jutott el igen magas szintre; Láng pedig már a Krétakörben is többször bizonyította kiemelkedő tehetségét, de az egész szétszéledt társulatból is ő volt a legkreatívabb: több (kiváló) saját előadást hozott létre. Ehhez képest a Vígben Mészárosnak mindössze két szerepe volt egész évben: az egyik a Period… című, nem az egyéni alakításokra fókuszáló összjátékban, a másik az év végén Benvolio és Lőrinc barát kettős szerepe a Rómeó és Júliában. Láng ugyan kapott egy főszerepet, de csak a Házi Színpadon, alig néhány néző előtt, a Kalocsa című, a műsorról teljes joggal igen hamar levett blődliben; ezen kívül Sokadik Testvér volt a Hegedűs a háztetőn-ben, szintén részt vett a Period…-ban, és eljátszott a Tom Jones-ban egy olyan lényegtelen harmadikajtónálló-szerepet, hogy én szégyelltem magam miatta.

Járó Zsuzsa az egri Mayában – Fotó: Gárdonyi Géza Színház / Gál Gábor

Most pedig jönnek kilencen. Köztük néhány újabb nagy tehetség – az élen a szülés után a vállalhatatlan mélymagyar népszínházzá átvedlő egri színházba visszatérni nem akaró, fantasztikus Járó Zsuzsával. És ott van az egy éves, nagyon termékeny szabadúszást feladó, addig pécsi Herczeg Adrienn, akit biztos, hogy mindenki megjegyez magának az első vele való találkozás után. Meg a Bárkában egyre jobb szerepekkel elhalmozott, folyamatosan a színpadon lévő Réti Adrienn. Ők ráadásul három, többé-kevésbé hasonló alkatú színésznő – hasonlítanak egymáshoz is (amennyiben a számottevőbb női szerepek közül ugyanazokat lehet rájuk osztani), de hasonlítanak a jelenlegi társulatban a sokat játszó Tornyi Ildikóhoz és Bata Évához is – ráadásul Eszenyi Enikő igazgató szeret vendégeket is hívni, így például helyettük Hámori Gabriella játszotta a Ványa bácsiban Jelena Andrejevnát.

Nem tudom, mit várnak az új társulati tagok a jövő évadtól, de szinte biztos vagyok benne, hogy egyikük sem fog tudni előrelépni ahhoz képest, ahová idáig eljutott. Ez pedig rossz a színésznek is, és – ha olyan tehetségekről van szó, mint például Járó Zsuzsa – rossz a nézőknek is.