AJÁNLÓ
 
15:10
2013. 01. 14.
Bacsó Péter - Hamvai Kornél: A tanú (Thália Színház) A magyar filmtörténetben...
A bejegyzés folyatódik
 
15:10
2013. 01. 14.
Varró Dániel – Presser Gábor – Teslár Ákos: Túl a Maszat-hegyen (Pesti Színház) „Nem...
A bejegyzés folyatódik
 
15:10
2013. 01. 14.
Makszim Gorkij - Radnai Annamária: Fényevők (Katona József Színház) "Új formák kellenek....
A bejegyzés folyatódik
 
15:10
2013. 01. 14.
2013. június 6. és 15. között rendezték meg a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozót....
A bejegyzés folyatódik
 
15:10
2013. 01. 14.
Georg Büchner – Tom Waits: Woyzeck (Katona József Színház)Keresztes Tamásnak el kellett játszania...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Operett jobbról és balról

1 Komment
0 Reblog

Darvas Benedek – Varró Dániel – Hamvai Kornél: A zöld kilences (Vígszínház)

Jobbról nézve a Vígszínház két kortárs magyar színpadi szerzőt és egy remek zeneszerzőt felkérve létrehozott egy új, nagyszínpadi, az operett szabályainak részben-egészben megfelelő, a musicallel kokettáló zenés előadást, amely kellően szellemes; amely bár sok szálon fut, de remek dramaturgiája miatt mindvégig élvezetes és izgalmas; amelynek zenéje bár nem túlontúl maradandó, de hangulatos, ráadásul érdekesen játszik a stílusokkal és idézetekkel; és amelyben remek színészek kapnak lehetőséget úgy a tipikus molnárferenci, „vígszínházas” (pesti hősszerelmesek és krakélerek), mint az operettes (arab alkirályok és dizőzök) karakterek megformálására.


Réti Adrienn – Fotók: Vígszínház / Szilágyi Lenke

Balról nézve bár lehetősége lett volna rá, a Vígszínház – egy-két egyszerű kikacsintástól eltekintve – meg sem próbálkozott az operettműfaj kortárs szemszögből való újraértelmezésével, az édes-bús századelős nosztalgia itt-és-most tematikára cserélésével. Nem akarta a közönségvonzó zenét nem csak önmagáért használni, hanem lehetőségként arra, hogy minél több emberhez juttassák el mindazt, amit az alkotók, a színház ma fontosnak tart – igaz, a korrupt politikusok rövidke története persze nevezhető akár mainak is, de a hírlapíró és az orfeumdíva nyögvenyelős szerelmi kalandja semmiképp, és a feminista aktivistába beleszerető ügyeskedő szélhámost is maximum annyiban lehet egy mai probléma metaforájának tekinteni, hogy „ma is mindenki ügyeskedéssel próbál pénzt szerezni” - de mivel ennél többet nem állít a témáról, megmarad ez is inkább ártalmatlan operettrománcnak. Pedig a kiváló Ascher Tamás neve okot adott az ilyesfajta reményekre. Bár Ascher remek érzékkel váltogatva a poénok és a komolyabb percek között, jó tempóban, gördülékenyen és látványosan, a „rázósabb” (gyilkosos-kurvás) részeknél sem finomkodva rendezte meg a darabot, kortárssá ő sem tudta vagy akarta tenni az előadást.

Járó Zsuzsa, Mészáros Máté, Péter Kata

Szóval a legkevésbé sem nehéz meglátni a jót A zöld kilencesben – de az én jegyem sajnos balra szólt.

Kövesd az Egyfelvonást a Facebookon!

Erről beszéltek:

img src="/images/hex-loader2.gif" width="300" alt="" />

Olvasóim

Bódi Tamás puskar Kovács Bálint bujdosobori Butterfly Pallag Zoltán cultrobot28 egyfelvonas lucka Csobod Luca ivanyiorsolya bg

Feedek

Hirdetés