Nem tudunk meg többet a leszbikus kéjgyilkosról
2014 03 12. 10:40 - Kovács Bálint
Rubin Szilárd - Németh Gábor: Ahol a farkas is jó (Katona József Színház, Kamra)
Jancsó Ladányi Piroska-története kész regény. A rossz családba született törökszentmiklósi lányt azért végezték ki, mert ő volt az elsőszámú gyanúsítottja - és alighanem elkövetője - több tizenéves lány meggyilkolásának az 1950-es évek elején. Hogy pontosan ki és miért akarta holtan látni a lányokat, rejtély: vagy leszbikus kéjgyilkosságok voltak, vagy a lány csak a kislányok ruhájáért, cipőiért ölt, vagy a faluban állomásozó szovjet katonák erőszakolták meg őket Piroska segítségével, és a tanúkat akarták elnémítani - vagy mindezek valamilyen kombinációjában rejlik az igazság.
Mészáros Béla - Fotók: Dömölky Dániel
Heinrich Mann - Gáspár Ildikó: A Kék Angyal avagy Egy zsarnok vége (Örkény Színház)
Gáspár Ildikó átiratában, az Örkény Színházban bemutatott, Heinrich Mann-regényből készült drámában nem Ronda tanár úrnak csúfolják Gonda tanár urat, mint Kosztolányi regényfordításában, hanem Posványnak Osványt. Remek és lényegi lelemény ez Gáspár Ildikótól: a weimari köztársasággal egyszerre elbukó-elkorcsosuló, kisszerű, bosszúszomjas akarnok zsarnok-tanár nem egyszerűen "rondaságot", hanem egy mindent átható posványt képvisel. Mert a dráma, amelyben a pimasz diákjait szenvedélyesen tönkretenni akaró professzor végül beleszeret a fiúk bárénekes barátnőjébe, Lolába, és amelyben az erkölcscsősz maga is lecsúszott, kétes egzisztenciává aljasul bosszúdühe kiéléséért, akkor lehet igazán érdekes, ha a történet nem csak egy zsarnok bukását, hanem A zsarnok, a mindenkori, általános zsarnok bukását mutatja meg.
Szandtner Anna, Gálffi László - Fotók: Dömölky Dániel
A Jóembert keresünk és a Peer Gynt a POSZT legnagyobb nyertesei
2013 06 15. 20:00 - Kovács Bálint
2013. június 6. és 15. között rendezték meg a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozót. A versenyprogramot idén Solténszky Tibor dramaturg, rendező, tanár és Szigethy Gábor író, rendező, színháztörténész válogatták; a tizenkettőből kettő határon túli magyar előadás volt, a tíz belföldiből mindössze egy volt független produkció. A szakmai, a színész- és a közönségzsűri döntései alapján a díjakat a június 15-én, este nyolckor kezdődő gálán adják át.
Eszenyi Enikő a Vígszínház Jóembert keresünk c. előadásában - Fotó: Garamvári Gábor
Heinrich von Kleist: Amphitryon (Nemzeti Színház)
Az istenek és halandók játékának gyökerei a görög mitológiában keresendő, ezt vette alapul a Krisztus előtti II. században a római drámaíró, Plautus, tőle Molière emelte át a XVII., akitől pedig Heinrich von Kleist a XIX. századba. De létezik számos más feldolgozás is a világirodalomban, sőt, a zenében is. A történet tehát évezredeket fog át, kérdés, hogyan találja meg helyét a mai színpadon.
Fotó: Horváth Judit
Martin McDonagh: Vaknyugat (A Kulturbrigád és az Átrium Film-Színház előadása)
A világ egyik legnépszerűbb, méltán ünnepelt kortárs drámaírója, az ír Martin McDonagh véletlenül sem mondott olyasmit, hogy a világunkba olyan mélyen ette bele magát az őrületes gyűlölködés, hogy már nincs is olyan része, amelyet ne járna át az utálat feketesége. Nem mondott semmi olyat, hogy talán már esély sincsen meglelni és felemelni az emberekben az emberit, pedig e nélkül a túlélésre sincs esély. Ő csak írt egy drámát egy testvérpárról, akik a másik chipsének lenyúlásától a saját apjuk agyonlövéséig terjedő skála minden rosszindulatát élvezettel veszik elő, s akik már csak egy sajátos gyűlöletszóláncban kommunikálnak egymással; meg egy hitetlen papról, aki élete egyetlen céljának tartja, hogy ha mást nem is tud elérni a világban, legalább ezt a két embert kibékíti. Valahol, végül is, el kell kezdeni.
Alföldi Róbert és Ficza István - Fotók: Pataki Mihály
Ion Luca Caragiale: Farsang (Katona József Színház)
Caragiale 1885-ös vígjátéka, ha nem találkozik egy tehetséges rendező erős koncepciójával, nem több egy közepesen vicces, közepesen erőltetett, abszolút nem kortárs, nem aktuális, önmagán túl nem mutató színdarabnál. Ha erős koncepció nincs is, a drámából még akkor is minimális munkával kihámozható egy lecsúszottság-vízió, egy világrohadás-szimfónia a maga romlott, semmirekellő kispolgáraival, általános értékvesztésével, koszos putrijaival, alkoholba fulladt miliőjével.
Nagy Ervin, Lengyel Ferenc, Pálmai Anna, Kocsis Gergely - Fotók: MTI / Kallos Bea