Egyfelvonás

174/B – Az igazság szolgái (A PanoDráma bemutatója a Trafóban)

Ki a bűnös: aki provokál, vagy aki felül a provokációnak? Indokolt-e az erőszak, ha egy vélt vagy valós veszély elhárítását célozza? Ha egy csoport korábban megtámadott egy másik csoportot, akkor utóbbi csoport máskor és máshol jogosan érzi szükségét az önvédelemnek az előbbivel szemben? Már-már görög drámába illő kérdésfelvetések ezek, pedig a legkonkrétabb valóság szülte őket: 2009-ben, nem sokkal a tatárszentgyörgyi cigánygyilkosságok után a Magyar Gárda kivonult Sajóbábonyba, ahol romák egy csoportja szétverte az egyik gárdistacsalád autóját. Az ellenük indított tárgyaláson az ügyész arra a törvényre hivatkozott, amelyet elvileg a romák védelmében hoztak: hogy ha a bűnt egy adott etnikai csoporthoz való tartozás miatt követik el valaki ellen, azt súlyosabban kell büntetni. A vád szerint a romák követtek el rasszista bűntettet a magyarok ellen (hogy a roma akkor nem magyar-e, az is érdekes kérdés).

Szamosi Zsófia, Ördög Tamás, Urbanotvits Krisztna – Fotók: MTI / Kallos Bea

A PanoDráma – ahogy minden előadásukban – ehhez a történethez is dokumentarista módszerekkel nyúl: színházuk verbatim, azaz valós dokumentumokat változtatás nélkül mondanak vagy játszanak el színészeik. Tárgyalási jegyzőkönyvek, a színészek által készített interjúk szövegei elevenednek meg; a társulat a helyzet minél teljesebb körű, elfogulatlan bemutatására törekszik. Részrehajlásra nincs is szükség: a tanúk kihallgatásának, a vád bizonyítékainak puszta ismertetése minimum elgondolkodtat arról, vajon csak az igazság kiderítése volt-e a tárgyalás célja, maximum pedig vérlázító aljasságnak láttatja a néha egészen röhejes dolgokat is felvonultató eljárást. (Csak egy példa: egy rendőr hátulról látott valakit munkaruhában, ami után teljes bizonyossággal vádolt meg egy embert, akinek szintén van ilyen ruhája, és akiről mindenki más egybehangzóan állította, hogy nem volt a helyszínen. Az illetőt hosszú ideig előzetes letartóztatásban tartották. A rendőr egyszer kimondta: „talán tévedtem”.)

Ördög Tamás, Urbanovits Krisztina, Szamosi Zsófia, Bartsch Kata, Kádas József, Nagy Viktor

A PanoDráma azonban ezúttal túlmegy a dokumentumok gondos és precíz összeválogatásán, a lehető legteljesebb körű előzetes tájékozódáson, esendő karakterek és érdekes helyzetek létrehozásán a dramatizálás során, a szerzett anyagok elemelésekkel – videó, kórusművek – tarkított, remek előadásánál, és egy civil „esküdtszék” bevonásával, azaz egy tucat roma és nem roma, értelmiségi és fizikai munkás, egyszóval amennyire lehet, a társadalom egészét reprezentáló kívülálló vitáját kihangosítva gyakorlatilag garantálja, hogy ne maradjon lehetséges nézőpont kifejtetlenül, felvethető morális vagy gyakorlati kérdés megválaszolatlanul.

Színházként, társadalmilag, civil szerepvállalás tekintetében, sőt, még újságírói minőségben is remek, fontos, jelentős és súlyos munka a PanoDrámáé.

Kövesd az Egyfelvonást a Facebookon is!