Molnár Ferenc: Az ördög (Miskolci Nemzeti Színház)
Molnár Ferenc második, de máris óramű-pontosságú dramaturgiával megírt, pattogó és szellemes replikákkal teletűzdelt drámájának legizgalmasabb eleme a címszereplő személye, akinek Molnár arcátlanul az Ördög nevet adta, mintha valóban mefisztói alakról volna szó – pedig az illető minden szava és cselekedete megmagyarázható „földi” indokokkal is. Mégis, ezzel az egy trükkel csaknem végig kitartó feszültséget kölcsönöz a művének. Na meg persze azzal, hogy mesterien játszik azzal a kettőséggel, hogy a férfi olyan pontosan látja előre mindenki tetteinek és szavainak következményét, mintha nem csupán remek emberismerő és ördögi manipulátor lenne, hanem valóban természetfeletti képességekkel volna megáldva.
Kocsis Pál – Fotók: Bócsi Krisztián
Ameddig az ebből fakadó izgalom kitart, addig működik igazán jól Szabó Máté miskolci rendezése is: ahogy kezd kiderülni, hogy ennek a remekül felépített összeesküvésnek nincs se nagyobb, se mélyebb, se magasztosabb célja, mint két, az egymás iránti szerelmüket régóta elnyomó ember összeboronálása, úgy köt le egyre kevésbé az előadás is. Szabó Máté rendezőként elsősorban a pontos jellemrajzokra, a szituációk gördülékenységére, a színészek közti izzás megteremtésére és fenntartására koncentrál, de amikor, a csúcson már túl, mindennek hatása lefelé kezd bucskázni, nem állít akadályokat a lejtőre.
Jancsó Dóra, Kocsis Pál, Zayzon Zsolt
Nem mintha a Horgas Péter elegánsan érdekes, mindig kétrétegű díszletében játszódó (hol egy hátsó műterem, hol egy színpadon kívüli bálterembe vezető lépcső csempész némi pluszt a térbe) előadás ne lenne így is végig legalábbis megbízható színvonalú. Mert ebben a színészközpontú színházban a jó színészek háta van elég széles a darab könnyed megtartásához. Kocsis Pál „ördögként” remekel a kedélyes tenyérbemászás, a szemtelenség, a számító ravaszság és a misztikusság közti folyamatos szlalomozásban. Jancsó Dóra szerelmes asszonya fokozatosan és meggyőzően adja fel ridegségét a szenvedélyért; Molnár Gusztáv az ő kissé hevenyészve megírt férj-figurájába is több árnyalatot tud belegondolni a puszta mellékszereplőségnél. A másik szerelmes, Zayzon Zsolt előzékeny gálánssága néha a kelleténél egysíkúbbnak hat, de a féltékenységnek több színét is élénken tudja megfesteni.
Czakó Julianna e.h., Zayzon Zsolt, Jancsó Dóra, Kocsis Pál
Az előadás megmarad „csak” jónak – akkor is, ha eleinte Molnár Ferenc és vele egyetértésben Szabó Máté is ennél valamivel többet ígért.
Kereső
Olvasóim
