Egyfelvonás

Lázár Ervin – Madák Zsuzsanna: A kisfiú meg az oroszlánok (Magyar Színház)

Egy ideig csak egy kicsit zavaró, hogy Bal József rendező nem tudja vagy akarja eldönteni, mi is legyen A kisfiú meg az oroszlánok a Magyar Színház színpadán: színházi előadás egy kisfiúról, aki az otthon sivársága és a folyton elfoglalt apa elől a fantáziavilág cirkuszi oroszlánjai közé menekül – vagy cirkuszi showműsor, esetleg légtornász-bemutató. Egy ideig csak az zavaró egy kicsit, hogy – pláne gyerekelőadáshoz képest – rettentő hosszúra, majdnem két és háromnegyed órásra nyújtja az előadást a sok, a szövegtestet újra meg újra erőszakkal megtörő, önmagáért való (és nagyon alacsony színvonalú) bűvészmutatvány, meg az ügyes, de nem lélegzetelállító akrobata-produkció.

Bede-Fazekas Szabolcs, Jegercsik Csaba és Benkő Nóra – Fotók: Dóka Attila / Observer

De amikor a mindezek ellenére nagyobbrészt még a történetre koncentráló első felvonás után a showműsor odáig süllyed, hogy két törpének öltözött színész minden előzmény, azt ne mondjam, dramaturgiai előkészítés nélkül egyszer csak elkezdi Fluortól a Mizut meg a „Riszálom úgyis-úgyis”-t karaokézni, aztán pár jelenettel később a kocsmában iszogató oroszlánok hasonló hirtelenséggel rázendítenek egy operett-örökzöldre, akkor már tényleg úgy tűnik: színházban ennél nincs lejjebb. Hogy ebben az előadásban tényleg csak az számít, hogy a nézők szórakozzanak, és ezért cserébe a rendező és a társulat hajlandó kutyába is lemenni. És hogy a röhögtetéshez Lázár Ervin meseregénye csak ürügy: hiszen a mese lezárását, a felvetett problémák megoldását (miért és hogyan is változik meg az apuka jelleme, hogyan billen vissza a világ egyensúlya a kisfiú számára) végül csak fél percben, összecsapottan vázolják.

Rancsó Dezső

Mindemellett elkeserítő, hogy még mindig van színház, ahol azt hiszik, a gyerekekhez csak úgy lehet hozzászólni, ha lekiabálnak a színpadról, hogy „na, gyerekek, mondjátok meg, járt itt az oroszlán? Na, járt itt??”. Hadd tanulja meg a gyerek, hogy a színházban bele lehet beszélni az előadásba, és hadd tartsa pár év múlva majd unalmasnak azt a színházat, ahol nincs helye ilyen fals interaktivitásnak.

A Magyar Légtornász Egyesület tanítványai és Auksz Éva

Vannak gyerekszínházak, ahol a nézőt annyira letaglózza az előadás, hogy magától is elnémul; és van A kisfiú meg az oroszlánok, amelynek készítői annyira lealacsonyítják gyereknézőiket, hogy azt hiszik, a színház nem elég a figyelmük fenntartására – csak a leggagyibb tévéműsorok szintjét elérő színes-szagos showműsor.