Egyfelvonás

Vinnai András: Furnitur (TÁP Színház)

Gyerekkel bővíteni a családot feltétlenül jó; elhagyni a gyereket és a feleséget feltétlenül rossz. Olyan bebetonozott állítások ezek, amelyek igazságát akár csak a vita kedvért megkérdőjelezni is a legdurvább blaszfémiával felérő tabu. De hát mi törje meg az ilyen tabukat, ha nem a színház?

Radnai Márk, Gergely Katalin - Fotók: Vermes Kata

Bűn és bűnhődés (a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a TÁP Színház produkciója Dosztojevszkij alapján)

Mi a legdurvább dolog, amit nézőként elviselnél a színházban? Ezt a kérdést fogalmazza meg nagyon markánsan a végzős színművészeti egyetemi hallgató, Fehér Balázs Benő Bűn és bűnhődése - persze nem horrorról vagy a szereplők extrém lelki szenvedésének kitettségéről van szó. Hanem arról, hogy mennyire jöhet közel a színház a nézőhöz? Mennyire mélyen hatolhat bele az intim szférájába? Ez a Bűn és bűnhődés nem az a színház, amelyik lebontja a "negyedik falat", ellenkezőleg: felépíti, csak éppen a néző háta mögött. Itt te vagy az egyetlen néző, az előadás elején beleülsz egy kerekesszékbe, és jelenetről jelenetre a hátad mögött megbúvó rendező tologat a díszletekben, a csak neked játszó, mélyen a szemedbe néző színészek között.

Király Dániel, Fekete Ádám, Bach Kata, Szilágyi Csenge, Gyöngy Zsuzsa, Bárnai Péter

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Jövedelmező állás (a TÁP Színház előadása a Trafóban)

Alig is létezik annál jobb kombináció a színházban, mint amikor bár egy komoly társadalmi problémával való szembenézés van műsoron, a forma miatt mégis könnyesre neveti magát a néző. Mint a TÁP Színház erősen aktualizált, rekeszizomlázat okozó Osztrovszkij-átiratában a korrupció mély társadalmi beágyazottságáról, a tisztességesség életképtelenségéről és arról, hogy mindez hová vezet.

Gera Marina és Gergely Katalin - Fotók: TÁP Színház / Vermes Katalin

John Sable: Többszörös orgazmus (TÁP Színház, Budapesti Anarchista Színház)

Semmi sem alkalmatlanabb egy színházi előadás üzenetének átadására és megértetésére, mint az, ha a színészek kiállnak a közönséggel szembe, és felmondják a tanulságokat. A Többszörös orgazmus, úgy tűnik, a szabályt erősítő kivétel.

A TÁP Színház ernyője alatt létrejött alkalmi, színészeket és nem színészeket is tömörítő társulat, a Budapesti Anarchista Színház (BASZ) előadása gyakorlatilag egy tanóra, amelyen egy nyitott kapcsolatban élő pár neglizsében elmagyarázza az egybegyűlteknek, hogyan érdemes és hogyan nem érdemes konszenzuális, nem monogám kapcsolatban élni, vagyis a párunk jelenlétében és közreműködésével más párokkal vagy egyénekkel szexelni, és swingelni, és párcserés akciókat szervezni, és így tovább.

Komán Bogi, Balogh Orsolya, Paizs Miklós - Fotók: Szabó Pál