Meanwhile in Kansas (A -011- Alkotócsoport előadása a Bárkában)
Totális félreértés és érthetetlen hiba minden lehetséges helyen hirdetni, hogy a Meanwhile in Kansast csak 18 éven felüliek nézhetik meg. Hiszen az előadás nemcsak a kamaszok jellemző problémájáról, a drogfogyasztásról szól, de a nyelvezete és a formavilága is kivételesen alkalmassá teszi arra, hogy a lehető leghatékonyabban szólítsa meg ezt a korosztályt (is). A -011- Alkotócsoport és Radnai Márk rendező posztdramatikus előadásának látványos összművészeti kavalkádja magával ránt, mint egy örvény: nemcsak a szavak, hanem egy őrült trip mond el mindent, amit el kell.
Pálos Hanna és Bakonyi Alexa – Fotók: -011- Alkotócsoport / Trokán Nóra
Rettentően látványos és iszonyú erős hangulattal bíró vetítés, üvöltő techno, nagyon átgondolt fényezés kíséri a lazán összefonódó jeleneteket: a kifordított Óz-történetet a heroinista Dorkáról és az úton hozzácsapódott függő barátairól, akik arra keresnék a megoldást a varázslónál, hogy hogyan jöjjenek le a szerekről, meg a Kubiszyn Viktor Drognaplója alapján írt kis monológokat a drog lenyűgöző mostjáról és elborzasztó holnapjáról, és a többi szürreális, látomás-szerű töredéket – mindig remek humorral és nagyon őszintén szólva a drogokról.
Kovács Ádám, Klem Viktor, Bakonyi Alexa, Király Dániel
Talán ez, az őszinteség a legjobb az előadásban: ahogy Zrinyi Gál Vince orvos-figurája elmondja, „azért van annyi drogos, mert hazudtok”. Itt ezzel szemben egy percig sem tagadja senki, hogy drogozni ott és akkor jó (ha nem lenne az, miért csinálnák annyian?), csak épp azt is ugyanilyen kendőzetlenül elmondják, hogy mi van, amikor már nem hat az anyag. És az már nem jó.
Hogy a Meanwhile in Kansas színházként is nagyon jól tud működni, arról nem csak az egyedi látvány és a szimpatikusan öntörvényű dramaturgia tehet, de a remekelő színészek is. Az előadást kezdő vitatkozás Harry Potterről, A Gyűrűk Uráról és SP-ről rögtön belövi, hogy kikről van szó: nem igazi jellemmel és történettel bíró karakterekről, hanem rólunk, vagyis átlagos és épp ezért felcserélhető fiatalokról. És ebben a szerepben is igazán jó mindenki – Zrinyi Gál Vince apokalipszis-lovas flaszterprófétája, Király Dániel paranoid, szétcsúszott dzsánkija vagy Bakonyi Alexa kitágult pupillájú, elvarázsolt tévelygője emlékezetesek. Amikor viszont mind átvedlenek a Dorothy-trip szereplőivé, kokainon pörgő bádogemberré, benyalcsizott oroszlánná és a többivé, akkor tényleg lenyűgöző, hogy mindenki mennyire precízen építi fel elváltoztatott hangú, különös mozgású figuráját.
Pálos Hanna, Kovács Ádám
A -011- Meanwhile in Kansasában nincs tanítás, nincs ítélkezés – mégis többet ér egy ilyen előadás, mint tíz drogprevenciós tanóra együttvéve.