Ljudmila Ulickaja: Százlábúak láb alatt (Kolibri Fészek)
Egy latinos műveltségű, könyvmoly szobanövény, egy anyai szeretethiánnyal küzdő kóbor macska és egy nehéz gyermekkorból kirepült veréb a főszereplői Ljudmila Ulickaja meséjének, amelyet Kolozsi Angéla alkalmazott a Kolibri színpadára. Hármójuk otthonában bukkan fel az egyedülálló anyuka, a százlábú, aki neveletlen százlábú-százasikreit nevelné, ha tudná.
Török Ágnes, Bodnár Zoltán, Szívós Károly, Ruszina Szabolcs – Fotók: Kolibri Színház
Különös mese ez, és amennyire vidám a felszíne, annyira komor a mélye: úgy beszél az egyszülős családokról és az egyéb családmodellekről, a szeretett rokon halálának elfogadásáról, összetartásról és a nehezen, de végül csak kialakuló szeretetről, hogy közben a legkevésbé sem akar direkten nézőt nevelni – sok marad előadás után a szülőre, vagy (ha van) a drámapedagógiai foglalkozásra.
A gyerekek pedig a keserédesebb hangvétel dacára is imádják a mese humorát: úgy Ulickaja szövegét, mint a kiváló bábosok hangváltásait és hanghordozásait, egyedi mozdulatait, vagy Tisza Bea rendező ötletes megoldásait. De nem csak a kisiskolások tarthatják nagyon élvezetesnek az előadást: Mátravölgyi Ákos bájos bábjai, tucatjával összevarrt, mindig meglepő külsejű százlábúbabái, az alapvetően humoros szövegbe is komolyságot csempésző, de a komolyságot is könnyeden előadó színészek, a díszlet folyamatos mozgása és kreatív kihasználása bőven adnak figyelnivalót az előadás szűk egy órájára. Így lehet szinte észrevétlen, aztán észrevéve még hatásosabb a „nagyapó”, a cserepes növény önfeláldozó halála, vagy a kaotikus százlábú-családi helyzet finom konszolidálódása.
És hogy a lexikonfaló ezerjófű révén nemcsak néhány életbölcsességgel, de rengeteg új szóval is bővülhet korra és nemre való tekintet nélkül a néző tudása, az már csak hab a Kolibri citromos-cukros tortáján.