OLVASTAD MÁR?
 
Alföldi nem nézett se istent, se embert
Salamon András dokumentumfilmje a Nemzeti Színház előző évadának végét mutatja be, azt a pár hónapot, amikor az Alföldi Róbert vezette társulat utolsó előadását próbálta. Megszólalnak benne színészek, benézhetünk az öltözőkbe, és láthatjuk, hogyan instruál...
 
Kinek rendezte a János vitézt Vidnyánszky?
Petőfi Sándor: János vitéz (Nemzeti Színház) Vidnyánszky Attila János vitéz-előadásának első képében a színészek közös erővel lefújják a port egy tulipános ládáról, hogy aztán kinyissák, és elkezdődhessen a mese: fellapozva egy könyvet, elkezdik...
 
A liberálisok égették meg Johannát
Paul Claudel - Arthur Honegger: Johanna a máglyán (Nemzeti Színház) Vidnyánszky Attila egy színházi értelemben igen alacsony színvonalú kinyilatkoztatás, a saját színházfoglalását színpadra állító Vitéz lélek bemutatása után mintha vissza kívánna...

Nincs mese

0 Komment
0 Reblog

Jean Lambert-wild: Az ördög szekrénye (Nemzeti Színház)

Katyvasz. Ez az első szó, ami eszembe jut a Nemzeti Színház cigánymesék alapján készült, a francia Comédie de Caen vezetője által írt és rendezett, nyolc éves kortól ajánlott családi előadásáról. Az ördög szekrényében minden benne van, ami az embernek csak eszébe juthat arról a szóról, hogy cigánymese: okos lánytól ördögön át találékony legkisebb fiúig, aranytojást tojó tyúktól varázsmenyegzőig, a cigányok üldözésétől a kilátástalan szegénységig. De mindez sehogy sem akar összeállni egy konzekvens egésszé; nincs egy irány, nincs egy mondandó, nincs különösebb tanulság. Nincs mese.

Tompos Kátya, Farkas Dénes, Horváth Virgil – Fotók: MTI / Kovács Attila

Eleinte még azt is nehéz megfejteni, egyáltalán mi zajlik a színpadon. Egy asszony mérhetetlen nincstelenségről és éhezésről beszél, a fia különös mesékbe kezd bele, és közben újabb meg újabb tojásokat varázsol elő a ruhaujjából és a kalapjából. De az éhségről szóló panaszáradat mit sem csillapul, a tojásokat félrerakják, és a következő percben már meg is feledkeztek róla. A mama valamiféle társadalmi antiutópiát vázol monológjában, a fia vele együtt, de tőle teljesen függetlenül meséket mond. És közben egy műanyag, felöltöztetett tyúkot csókolgat.

Molnár Piroska, Horváth Virgil

Persze a dramaturgia nem mindig ilyen zűrzavaros, a bő egy órás előadás vége felé egyre kevesebb a nem is igen követhetően meg nem határozott cél felé tartó kakofónia, és a lendületes komédiázás végül már-már szerethetővé válik. Az idő múltával tisztul a kép, a mesék úgyszólván értelmessé válnak, Jean Lambert-wild rendező mintha megtalálná a módját, hogyan tudja ábrázolni a valóságok síkjait (a mama mesebolond fiát egyfelől, és a szavai nyomán megelevenedő mesét másfelől). Horváth Virgil nagy svungú teremtő irányítása, Molnár Piroska elmélyült anyafigurája, Fodor Tamás estimesemondó-bácsis ördög-apukája, Tompos Kátya tűzrőlpattant és titokzatos kisugárzású cigánylánya, és Farkas Dénes kívül atlétatrikós, belül értelmiségi legénye úgy játsszák a hol jobban, hol kevésbé sikerült meséket, hogy tudják, a rendező alakításuk milyenségénél is nagyobb súlyt fektetett a szinte cirkuszi mozgásra (a szereplők hol a sütőből, hol a szekrényből, hol a tükörből, hol a másodperccel előbb még üres ágyból lépnek elő).

Molnár Piroska, Fodor Tamás, Horváth Virgil

Az ördög szekrénye jobb pillanataiban kedves mese a találékonyságról és a szabadságvágyról – ám, bár az előadás első felében felvetődik egy-egy utalás az elüldözött és a föld alá süllyedő cigányra vagy a kivándorló ifjúságra, a komoly tétek, a társadalmi súly ezen az estén végül nem közelíti meg a Nemzeti kamaraszínpadát.

Kövesd az Egyfelvonást a Facebookon!

Erről beszéltek:

Olvasóim

Bódi Tamás puskar Kovács Bálint bujdosobori Butterfly Pallag Zoltán cultrobot28 egyfelvonas lucka Csobod Luca ivanyiorsolya bg

Feedek

Hirdetés