Macbeth/Anatómia (A Maladype előadása a Trafóban)
Mintha két előadás sűrűsödne egybe Balázs Zoltán Macbeth-rendezésében a Trafóban. Az első egy roppant impozáns, sokszorosan asszociatív, elvont térben zajlana, óriási patkánycsontváz mellett, égbe tartó húrokkal körülvett dobogón, a sötét semmibe vezető, vészterhes kapuval, rockalapú csontzenével. Ebben meztelen, félmeztelen vagy harisnyaruhával alig eltakart testek mozognak a félhomályban, mozdulataik ritmusa és pályája önmagában is a történet szereplője. Egy ilyen előadásban Macbeth történetének cselekményen túli dimenziói tárulnának fel; erre utal a Shakespeare-ét megtoldó cím is. A saját felemelkedése és az asszonyának való megfelelés miatt saját vendégét, a királyt megölő Macbeth és a tőrt a kezébe adó Lady közti viszony, a lelkiismeret vívódásai kellene, hogy a központban legyenek: nem a cselekmény maga, hanem az emberi reflexiók azokra.
Orosz Ákos, Petrik Andrea - Fotók: MTI / Kallos Bea
Bertolt Brecht: Molière Don Juanja (Maladype Színház)
Zsótér Sándor - aki a Molière-féle Don Juant átíró Brecht szövegét vette alapul - előadásában a világhírű, mitikus csábító nem hódításai, nem a lábnyomaiba hulló összetört szívek miatt érdekes. A Maladype Don Juanja ennél súlyosabb témákat dolgoz fel: ez az előadás a becstelenség, romlottság és a tisztaság szembenállásáról, a materiális és a magasztos párharcáról szól. A képmutató, semmilyen aljasságtól vissza nem riadó Don Juannak nem pusztán azért kell buknia, mert túl sok nőt alázott meg, hanem mert - az előadás ítélete szerint - nem lehet, hogy olyasvalaki éljen a világban, aki megtagadja az erkölcs vagy a jobbítani vágyásnak akár a gondolatát is.
Orosz Ákos, Kerkay Rita - Fotók: Czitrovszky Balazs