Huszka Jenő: Lili bárónő (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
A vidéki színházaknak - mivel egyedüliként kell nyitott ajtót mutatniuk rengeteg potenciális néző felé - a közönség igénye miatt szinte kötelessége operetteket is műsorukon tartaniuk, s csak kevesen mernek vagy akarnak újító szándékkal nyúlni a műfajhoz. A székesfehérvári Vörösmarty Színház tavaly beállt a picinyke sorba, s meghívta Mohácsi Jánost, hogy újra megrendezze a Kaposvár fénykorában bemutatott, kiváló és az eredetihez képest nem kevés többlettartalommal bíró, saját Csárdáskirálynő-variációját. Az idei évadban nem folytatták, amit tavaly elkezdtek: Korcsmáros György, bár megannyi jobb-rosszabb szóviccel és sok kifejezetten "mohácsis" poénnal ("néma, mint aki sír"), kikacsintással feldúsítva, alapvetően mégis különösebb meglepetések nélkül, ha tetszik, "hagyományos" felfogásban rendezte meg a Lili bárónőt.
Lábodi Ádám, Szabó Emília és Egyed Attila - Fotók: Vörösmarty Színház