David Pownall: Mesterkurzus (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
Ha egy országban eljön az az idő, amikor a művésznek meg kell felelnie az aktuálisan hatalmon lévő vezető és a rezsim elvárásainak ahhoz, hogy alkothasson; ha ez a rezsim ki akarja sajátítani a művészetről való ítélkezés jogát; ha az alkotónak együtt kell működnie a hatalommal - akkor kiabálni kell. És kiabálni kell akkor, ha a politika, a politikus lenyúl egészen az alkotás szintjéig, és direktívákat ad ki arról, hogy milyennek kell lennie a megalkotott műveknek; ha a dilettáns, de vonalas alkotást többre értékelik, mint a be nem hódoló művész zseniális művét. Hogy ez ma, 2014-ben, Magyarországon így van-e, arról hosszasan lehetne beszélgetni - mindenesetre a székesfehérvári Vörösmarty Színház úgy érezte, kiabálnia kell. Ha olyan korban, olyan helyen élünk, akkor ez bátor tett volt - de ha nem, akkor is remek, hogy a színház olyan fontos dolgokról beszél, amikről feladata beszélni.
Kuna Károly, Derzsi János - Fotók: Vörösmarty Színház
Kereső
Olvasóim
