Bródy Sándor: A tanítónő (Miskolci Nemzeti Színház)
Számomra a magyar irodalom legellentmondásosabb drámája Bródy Sándor A tanítónője. Mert egyrészt nincs még egy olyan klasszikus darab, ami ennyire pontosan és máig minden ízében aktuálisan bemutatja, milyen gátlástalanul használják a hatalom birtokosai pozíciójukat saját érdekeikben, és eközben micsoda képmutatással prédikálnak a közjóról. Hogy mennyire természetes - nem csak a darab keletkezése idején, a múlt század elején, de mindmáig -, hogy a kicsapongó férfit soha nem büntetik, de a célpontjául választott nőt akár akkor is kurvának kiáltják ki, ha még csak az ostromnak sem engedett; vagy hogy mennyire kiszolgáltatott egy alacsony beosztású nő egy csupa férfiből álló hatalmi csoporttal szemben.
De 2013 végén, Miskolcon az egyenesen mellbevágó, amikor a "szemforgató, hamis papok" a tűzbe dobják "a zsidó Zola" egy fiókban talált könyvét - noha a bemutató a városban november közepén megesett, náci könyvégetés előtt volt.
Lovas Rozi, Szőcs Artur - Fotók: Éder Vera
Kereső
Olvasóim
