Egyfelvonás

Disney és Cameron Mackintosh: Mary Poppins (Madách Színház)

Milyen kedves mese is ez a Mary Poppins! Vagy legalábbis a most már itthon is látható, világhírű musicalben a Madách Színházban nagyon is annak tűnik. Másról sem szól, mint hogy a nevelésben minden regulázást, szigort és büntetést lepipál, ha a gyerek kap inkább egy kis odafigyelést, megértést és szeretet; meg hogy csak egy kis fantázia, nyitottság és jókedv kell ahhoz, hogy a hétköznapok színesebbek legyenek. Sőt, még egy ígéretesen induló, aztán lendületéből ugyancsak alábbadó feminista szálat is elrejtettek benne a szemfüles szerzők arról, hogy talán mégsincs teljesen rendjén az „asszony a férjé, a férj a munkáé”-életszemlélet.

Oroszlán Szonja – Fotók: Madách Színház

Szirtes Tamás rendező nem kíván átértelmezni, lebontani és újraépíteni, progresszív formai megoldásokon kísérletezni, sem bármi effélét – a Madách előadása azt vállalja, hogy a lehető leglenyűgözőbben kelti életre a varázslatos mesét, a hangsúllyal a varázslatoson. És az biztos, hogy van is miért tátva maradnia a sok száz gyerekszájnak: a grandiózus díszlet, a gördülékeny, hipermodern technika-használat itt már fel sem tűnik, de az esernyőjét fogva a szín felett végigrepülő Mary Poppins is szinte alapvetés. Hiszen akad itt plafonon, fejjel lefelé sétálva éneklő kéményseprő, szó szerint feneketlen táska és ezernyi profi bűvésztrükk is, szinte minden percre jut valami. Szó sincs itt megúszásról: a technika abszolút világszínvonalú – ahogy a lenyűgöző táncos jelenetek is.

Patai Anna, Oroszlán Szonja, Bauer Gergő

A produkció legfeljebb hangban és színészi játékban teljesít némiképp alacsonyabb színvonalon, mint egy Broadway- vagy West End-előadás: a színészek „nagyszínpados”, látványos gesztusokból építkeznek, s például Csonka András Bertijének vagy Szerednyey Béla Mr. Banksének is egysíkúbb úgy a hangja, mint a szerepformálása a feltétlenül örömtelinél; s ami meglepő, a Madách akusztikája sem az igazi, ha az ember az oldalerkélyről fülel. A „sztárszereposztás” címszereplője, Oroszlán Szonja azonban mindenért kárpótol: az ő Maryje bájosan beképzelt, édesen érdes, ráadásul csodásan énekel.

Csonka András

A borsos jegyár pedig igazán megtérül: a zene, az ének, a színház, a tánc és a sztepp mellett egy komplett cirkuszi előadás is az árban foglaltatik bűvésszel, artistával, mindennel. Talán csak az oroszlán meg a tüzes karika hiányzik – de az se nagyon.