OLVASTAD MÁR?
 
Elcsépelt helyett életszerű
Pierre Sauvil: Napfény kettőnknek (Rózsavölgyi Szalon) Állami támogatás nélkül, profitmaximalizálásra törekedve pont színházat működtetni minden tiszteletet megérdemlő vállalkozás. Az Orlai Produkciós Iroda évek óta működik példaszerűen, sőt, cégpolitikája...
 
Három az igaz isten
Gotthold Ephraim Lessing: Bölcs Náthán (Kaposvári Csiky Gergely Színház) A három világvallásról és az azok közötti ellenségeskedés haszontalanságáról még soha nem írtak találóbb parabolát, mint amit Lessing 1779-es drámája tett igazán széles körben...
 
A legjobb dolgok, amelyek tavaly színházban történtek
Vasárnap este harmincnegyedik alkalommal osztották ki a Színikritikusok Díját. A legjobb előadás díját Pintér Béla Titkaink című előadása nyerte - a független társulatok közül legutóbb a Krétakör nyert ebben, és nem pedig a független előadások kategóriájában...

A tejszínnek is jelentése van a kávéban

0 Komment
0 Reblog

Katarina Mazetti: A pasi a szomszéd sír mellől (Rózsavölgyi Szalon)

Olyan Für Anikó játékát nézni a Rózsavölgyi Szalon A pasi a szomszéd sír mellől című előadásában, mint egy nyári délutánon napozni a tengerparton: az ember csak ül, egyre jobban érzi magát, és megnyugszik, hogy minden rendben van a világgal. A színésznő olyan lenyűgöző profizmussal játszik ebben a könnyed, de nem súlytalan romantikus kétszereplősben, hogy csak erről külön elemzést lehetne írni.

Für Anikó – Fotók: Éder Vera

Minden egyes mondatához hozzátesz még legalább ugyanannyi jól érthető többlettartalmat az arcjátéka, egy-egy frivol, szégyenlős vagy boldog félmosolya; kifejező minden arcrezdülése. De mikor nem ő beszél, akkor is végig kommentálja az elhangzottakat – még annak is jelentése van, ahogyan tejszínt tesz a kávéjába. Maximális koncentrációval, egy pillanatra sem kilépve szerepéből van jelen a Rózsavölgyi sajátos „színpadán”, a kávézó közepén. Schneider Zoltán pedig Für Anikó abszolút méltó partnere: ő is ezer színnel festi meg figuráját, rendkívül jó arányérzékkel keveri a szeretetreméltó esendőséget a férfias önérzettel.

Schneider Zoltán és Für Anikó

Hozzájuk hasonlóan profi Katarina Mazetti, az eredeti regény írója is – néha kissé már túl profinak is tűnik, ahogyan az egész szöveget az ellentétekre építi fel. A nagy nehezen egymásba szerető, de felhőtlen kapcsolat kialakítására így is képtelen férfi és a nő jelleme annyi mindenben tér el egymástól, amennyit csak el lehet képzelni: az egyik könyvtáros, a másik farmer; az egyik elemző, a másik ösztönös jellem; az egyik kulturális műsort néz a tévében, a másik sportot – és így tovább, gondosan felsorolva az élet minden területét.

Lőkös Ildikó remek stílusérzékkel formálta két, egymásra felelgető vagy egymás mellett elrobogó monológgá a regényt, ügyelve arra is, hogy az írónő technikai erőfitogtatása sehol ne tűnjön túlzásnak, s számos drámai és humoros szituációt teremtve bizonyos mondatok jól átgondolt egymás után szerkesztésével. Valló Péter keze alá tehát igen jó színpadi alapanyag került; nem is a feltűnő rendezői jelenlét, inkább a precíz színészvezetés jellemzi ezt a bemutatóját.

Für Anikó

Ezt az elegánsan előadott, szimpatikusan realista és szókimondóan őszinte romantikus drámát a vége megpróbálja agyoncsapni. Mintha az írónő egyszerűen elfelejtette volna a megannyi, saját maga által felvetett problémát: az utolsó jelenet legalábbis teljességgel semmibe veszi azokat. Hamis választ ad azokra nagyon is valódi kérdésekre, amelyek pedig élvezetessé és érdekessé tették az előadást.

Kövesd az Egyfelvonást a Facebookon!

Erről beszéltek:

Olvasóim

Bódi Tamás puskar Kovács Bálint bujdosobori Butterfly Pallag Zoltán cultrobot28 egyfelvonas lucka Csobod Luca ivanyiorsolya bg

Feedek

Hirdetés