Arthur Miller: Az ügynök halála (Jászai Mari Színház, Tatabánya)
Nem hiszem, hogy valaha is lesz, vagy a darab születése óta bármikor lett volna olyan időpont, amikor ne tűnt volna ordítóan aktuálisnak Miller drámája az öregedésével egyenes arányban gyengülő teljesítményű utazó ügynökről. A darab olyasmiket vet fel, hogy az embert csak az alapján ítélik meg, amennyi profitot hoz, és, mintha csak narancs lenne, "ha kicsavarták, eldobják a héját"; hogy mire az ember kifizeti a ház, az autó és a hűtőszekrény hitelének utolsó részletét, a kocsit és a hűtőt lehet is kidobni, a házban meg már nincs, aki lakjon; vagy hogy a társadalmi elvárások miatt még az is az "amerikai álom" elérésére törekszik, akinek semmi esélye sikeres üzletemberré válni, máshogy viszont talán lehetne boldog.
Nehezen támadható gondolatok ezek - mégis, a dráma nyelvezetének enyhe modorossága, a tanulság túlzott szájbarágása, az olcsó hatáskeltő elemek miatt, meg azért, mert a "nagy igazság" soha nincs túl messze a nagy közhelytől, én sosem tudtam megkedvelni Az ügynök halálát.
Töreky Zsuzsa, Kuna Károly, Csizmadia Gergely, Crespo Rodrigo - Fotók: Jászai Mari Színház
Kereső
Olvasóim
