A pannon víziló és más marhaságok

0 Komment
0 Reblog

Ünnepeink (K.V. Társulat) – R16 Pódium

 

Még múlt pénteken neveztem be a K.V. Társulat Ünnepeink című előadására, kisebb részben azért, mert közvetlenül a Szputnyik Antigonéja után játszottak ugyanabban az épületben (a Bálint-ház új, R16 nevű pódiumán), nagyobb részben azért, mert mindig örömmel ülök be a lelkes társulat új előadásaira, még ha akadnak is köztük gyengébbek. Mint az Ünnepeink.

Fotók: kavetarsulat.blogspot.com

Tipikus humorszínházi pozícióból indulunk: egy csapat félhülye „szakember” tanácskozik az EU-elnökség farvizén, hogy megtalálják az Európai Unió előtt büszkén prezentálható magyar ünnepet. A tanácskozáson jelen van egy brüsszeli konzultáns, a magyar félről pedig olyan alakok, mint egy Álmos nevű árpádológus, egy népviseletbe öltözött magyar anya, a lovak szerepének növeléséért kampányoló tornatanár-szerű figura, na meg a magyar kormány képviselője. A „tudósok” félig Juhász Kristóf megírt szövege, félig improvizációk alapján csak mondják a maguk hülyeségeit székelykapukról és a karácsonyfadíszeken visszaköszönő skandináv mitologikus jelképről (Odin szeméről), az ősmagyar vízilóról és a pálinkásbutéliába zárt kerecsensólyomról, mint a magyarság jelképéről; na meg mindent félreértenek, amit az EU-s képviselő angolul mond. Mindez alapvetően egy komolytalan, de vicces kabarénak ígérkezik – csakhogy sem a karakterek, sem a szituációk, sem a poénok nincsenek megírva. Így se nevetni nem tudunk – mert perceket kell várni minden közepes poénra –, se a színészek játékán szórakozni – mert egyáltalán nem reagálnak egymásra, csak mondják a magukét. Egyedül Bartsch Kata EU-diplomatája brillíroz: szinte végig néma, arcjátékával mégis egyértelműen kifejezi, hogy legszívesebben még ahhoz is kesztyűt húzna, hogy kezet fogjon ezzel a csapatnyi idiótával; ahogy undorodását rejtegetve eszi meg (és köpi ki titokban) a rátukmált hungarikumot, az az előadás csúcspontja. Na meg elvéthetetlenül kihallatszik az előadásból a jelenlegi kormány politikájának, főként az ún. „nemzeti konzultáció” látszat-párbeszédének kritikája – de ennyi akkor is kevés.

Az Ünnepeink olyan, mintha egy csoport lelkes és jó színész reggel találkozott volna, egy témára improvizálni kezdett volna egy fél nap erejéig, majd ugyanaznap este bemutatták volna, hogy mire jutottak.

Kövesd az Egyfelvonást a Facebookon!

Erről beszéltek:

Olvasóim

Bódi Tamás puskar Kovács Bálint bujdosobori Butterfly Pallag Zoltán cultrobot28 egyfelvonas lucka Csobod Luca ivanyiorsolya bg

Feedek

Hirdetés