2013. június 6. és 15. között rendezték meg a XIII. Pécsi Országos Színházi Találkozót. A versenyprogramot idén Solténszky Tibor dramaturg, rendező, tanár és Szigethy Gábor író, rendező, színháztörténész válogatták; a tizenkettőből kettő határon túli magyar előadás volt, a tíz belföldiből mindössze egy volt független produkció. A szakmai, a színész- és a közönségzsűri döntései alapján a díjakat a június 15-én, este nyolckor kezdődő gálán adják át.

Eszenyi Enikő a Vígszínház Jóembert keresünk c. előadásában - Fotó: Garamvári Gábor

Hülyék-e a színikritikusok?

0 Komment
0 Reblog

A jelenlegi politika hatalmi gőgje és hozzá nem értése, a szaklapok hatalomnak való kiszolgáltatottsága is szóba került a POSZT egyik, a színházi újságok túléléséről szervezett szakmai beszélgetésén. Kiderül, miért maradnak oly gyakran kritikai visszhang nélkül a vidéki előadások, és - ettől nem teljesen függetlenül - az is, hogy mivel jár, ha Vidnyánszky Attila szerint a kritikusok hülyék.

Szabó István - Fotók: Kálmándy Ferenc

A király szajhái

0 Komment
0 Reblog

April de Angelis: Színésznők (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg)

Van az itthon alig ismert és alig játszott kortárs írónő, April de Angelis Színházi bestiák (korábbi fordítása szerint csak Színésznők) című darabjának egy női szemszögű olvasata; nem csoda, hiszen a szerzőt a feminista színház nagy alakjának tartják. Eszerint a tizenhetedik században - azaz akkor, amikor először léphettek legálisan színpadra színésznők - játszódó darab a felemelkedő, majd így vagy úgy, abortuszokon, a királynak vagy a férjnek való szexuális kiszolgáltatottságon keresztül sorra elbukó művésznők története arról szól, hogy hiába kap egy nő látszólag egyenlő jogokat a férfiakkal (előbb csak a szereplését, később a részvénybirtoklásét is), valójában nem szűnik meg a férfiaknak alárendelt státuszuk: hol a férfi vezetők, hol a tágabb értelemben vett hatalom birtokosai, hol a férfi nézők határozzák meg sorsuk alakulását.

Madák Zsuzsanna, Kovács Olga - Fotók: Pezzetta Umberto

A POSZT versenyprogramjában játszotta utoljára A vágy villamosát a Miskolci Nemzeti Színház. A darab főszerepében kiemelkedő alakítást nyújtó, a jövő évadtól Miskolcon már társulati tagként játszó Györgyi Anna könnyen megválik egy-egy szereptől, csak azt sajnálja, hogy az előadás miatt maradt le kisebbik lánya óvodai ballagásáról.

Györgyi Anna A vágy villamosában - Fotó: Bócsi Krisztián

A nő is csak ember

0 Komment
0 Reblog

Hamar teljes félreértésbe, a Turay Ida Színház nevű haknioperett-brigád gátlástalan önfényezésébe és butácska nősoviniszta sztereotípiákba fordult az elvileg a színházról és a nők szerepének változásáról szóló, Elnöknők című beszélgetés a POSZT-on. De azt legalább megtudhattuk belőle, hogy Vidnyánszky Attila "egy igazi pasi".

Veiszer Alinda, Ráckevei Anna, Bozsik Yvette, Darvasi Ilona - Fotók: Kálmándy Ferenc

Másodszor vehette át a Színházi Dramaturgok Céhétől, a POSZT ideje alatt rendezett, a Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fóruma nevű rendezvénysorozaton a Vilmos-díjat Mikó Csaba író, drámaíró. A Nyílt Fórum Füzetek idei kötetében megjelent három dráma közül az Apátlanok nyerte el az olvasók és a szakma szavazatainak elsöprő többségét - derült ki a pécsi Művészetek és Irodalom Házában rendezett díjátadón.

Mikó Csaba és a Vilmos-díj - Fotók: Kálmándy Ferenc

Úgy döntöttek, hogy gazemberek lesznek

0 Komment
0 Reblog

Shakespeare: III. Richárd (Komáromi Jókai Színház)

Összesen nincs három perc csend a színpadon a Komáromi Jókai Színház III. Richárd-előadásának két és fél órája alatt: nemcsak a színészek hadarják olyan sebességgel a szövegüket, mintha nem erejükkel, hanem gyorsaságukkal akarnák letaglózni egymást, de a jelenetek is másodpercnyi elmélázás nélkül csúsznak egymásba. Több színész sikertelenül küzd az akusztika kihívásaival (nagyjából minden tízedik mondat egyszerűen nem hallható már az ötödik sorból sem), ráadásul a játszók pusztán mondataikat értelmezve, nem pedig a benső történések, motivációk, érzelmek szavakon túli megjelenítésére koncentrálva mondják fel szövegüket, azt is a lehető legegyszerűbb eszköztárat használva: a haragot kiabálás, a kétségbeesést ordítás, a fájdalmat sikoltás, a még nagyobb fájdalmat térdre rogyás és sikítás jelzi. Mindezek miatt az előadásban nyomai sem fedezhetőek fel a dráma és az egyes jelenetek, viszonyok, egyének közti és egyénen belüli konfliktusok elemzésének - és ilyenformán természetesen a nagy egészről alkotott rendezői véleménynek sem.

Ha más nem is, legalább az kiderülhetne, hogy hol kapcsolódik a III. Richárd a mai valósághoz, a mai politikusképhez, vagy bármihez - a kötelező olvasmányok színházi interpretálásának célszerűségén kívül.

Középen Rancsó Dezső és Mokos Attila - Fotók: Komáromi Jókai Színház

„Ez a mi kurva nagy hagyományunk”

0 Komment
0 Reblog

A Színházi Dramaturgok Céhe Nyílt Fórum nevű rendezvénysorozatának nyitónapján úgy tűnt, mintha a könyvkiadóknak nem lenne más vágya ma Magyarországon, mint kortárs magyar drámaköteteket kiadni. Az "Édes Erdély"-mítoszt leromboló Székely Csaba és a Magyar Dráma Napján született Pintér Béla köteteinek bemutatóján szó esett a székelyek egyetlen valódi hagyományáról és arról, mikor improvizált először és utoljára Pintér Béla és Társulata.

Székely Csaba - Fotók: Simara László

Hogy a POSZT a teljes színházi szakmáról szóljon, azt az olyan kísérőprogramok biztosítják, mint a Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társaságának a pécsi találkozó harmadik napján megnyílt kiállítása, amelyen átadták a szakma díjait is. A legjobb díszlettervezőnek idén Khell Csörszöt, a legkiemelkedőbb jelmeztervezőnek pedig Bujdosó Nórát választották.

Kolibri Színház: János vitéz (Orosz Klaudia bábjai) - Fotók: Kálmándy Ferenc

Színház helyett sör és virsli

0 Komment
0 Reblog

Halász János kulturális államtitkár részvételével rendeztek szakmai fórumot a POSZT második napján a tao-ról, azaz a cégek társasági adójából a színházak számára a jegybevétel 80%-áig nyújtható támogatásról. Kiderült: a sör-virsli fesztiválok egyelőre még nem találták meg a rendszer kiskapuit, pedig azok léteznek - ami abból is látszik, hogy például Azerbajdzsánban és Makaón tartott fantomelőadások után milliárdokat kaptak sosem látott társulatok. De taszíthatja-e a gagyi felé a színházat egy évi 11 milliárdos támogatási forma?

Herczeg Tamás, Halász János - Fotók: Kálmándy Ferenc

Kövesd az Egyfelvonást a Facebookon!

Erről beszéltek:

Olvasóim

Bódi Tamás puskar Kovács Bálint bujdosobori Butterfly Pallag Zoltán cultrobot28 egyfelvonas lucka Csobod Luca ivanyiorsolya bg

Feedek

Hirdetés