Egyfelvonás

Mohácsi István - Mohácsi János: A képzelt beteg (Örkény Színház)

A Molière-művet elsősorban címként, másodsorban ihletet és kiinduló pontot adó forrásként használó három és negyed órás Mohácsi-előadás, A képzelt beteg az Örkény Színházban jó három óráig nem szól semmiről. Vagyis persze szól mindenféléről -, főképp szerelmi könnyedségekről és néha nehézségekről, meg a betegség helyett inkább a darabkezdetkor megjelent és hamari visszatértét bejelentő Haláltól rettegő Argan úrról -, csak mondani nem akar semmit. Vagy legalábbis semmi komolyat, tartalmasat, mélyet, jelentőset. Semmi olyasmit, ami miatt az ember - vagy az emberek kis, de el nem hanyagolható része - színházba szeret járni.

Gálffi László, Szandtner Anna - Fotók: Gordon Eszter

Bertolt Brecht: Molière Don Juanja (Maladype Színház)

Zsótér Sándor - aki a Molière-féle Don Juant átíró Brecht szövegét vette alapul - előadásában a világhírű, mitikus csábító nem hódításai, nem a lábnyomaiba hulló összetört szívek miatt érdekes. A Maladype Don Juanja ennél súlyosabb témákat dolgoz fel: ez az előadás a becstelenség, romlottság és a tisztaság szembenállásáról, a materiális és a magasztos párharcáról szól. A képmutató, semmilyen aljasságtól vissza nem riadó Don Juannak nem pusztán azért kell buknia, mert túl sok nőt alázott meg, hanem mert - az előadás ítélete szerint - nem lehet, hogy olyasvalaki éljen a világban, aki megtagadja az erkölcs vagy a jobbítani vágyásnak akár a gondolatát is.

Orosz Ákos, Kerkay Rita - Fotók: Czitrovszky Balazs

Molière: Dandin György (Miskolci Nemzeti Színház)

Különös feszültség járja át a Dandin György miskolci előadását: egy kacagtató komédia regiszterében játsszák, és jó másfél felvonáson keresztül valóban az is - aztán egyre inkább egy ártatlan ember egyre fájóbb megaláztatásának krónikájává alakul át a történet. Miközben a hangvétel mit sem változik.

Fotók: Bócsi Krisztián