A képmutatás életvitel

0 Komment
0 Reblog

Eugene O'Neill: Hosszú út az éjszakába (Kecskeméti Katona József Színház)

Zsótér Sándor a tavalyi, a társadalom és a politika rákfenéiről gondolkodó évada után idén az emberekről beszél: azokról a dolgokról, amelyeknek muszáj lenne működnie az emberekben, hogy az élet tényleg élhető legyen. Az ő keze alatt Eugene O'Neill darabja ezek hiányáról és az élhetetlen életről szól Kecskeméten: hogy hogyan csapjuk be először is önmagunkat, ha a problémákról van szó, és hogyan vagyunk képtelenek ebből kifolyólag érdemben reagálni arra, ha a másik így vagy úgy, de segítségért kiált. Hogy hogyan bénul meg minden attól, ha az ember nem vesz tudomást a valóságról, és ha gyenge, gyáva vagy vak ahhoz, hogy néha magára vegye a másik ember terhét is. Mert ha nem tesz így, akkor képtelenség az egymás melletti élet.

Trokán Nóra - Fotók: Walter Péter

Egy évszázad két óra alatt

0 Komment
0 Reblog

Réczei Tamás: Vasárnapi gyerekek (kecskeméti Katona József Színház)

Réczei Tamás Vasárnapi gyerekek című drámája a teljes huszadik századi Magyarország bemutatására vállalkozik a numerus clausustól a rendszerváltásig és a taxisblokádig, egy család három generációjának családregényén keresztül. A zsidó, munkaszolgálatból menekült, meggyőződéses pártkáderré váló nagypapa, a disszidálási kísérlet során elkapott, az Eichmann-perben is közreműködő, később rendszerváltó politikussá felnövő apa és a család múltját kutató, mai korban élő fiú a három főszereplő. A bátorságával, ízlésével a vidéki színházak közül kiemelkedő kecskeméti Katona vállalkozása tehát igen nagy ívű és ígéretes.

Márton András, Szemenyei János, Réti Erika, Decsi Edit, Porogi Ádám - Fotók: Walter Péter

Bánk és a csőcselék

0 Komment
0 Reblog

Katona József: Bánk bán (mai magyar nyelvre átültette: Szabó Borbála) – Katona József Színház, Kecskemét

A nem csak a nyelvezete miatt problémás Bánk bánt átültetni mai magyar nyelvre derék dolog, s csak még derekabb lesz attól, hogy a Cseke Péter vezette kecskeméti színház nem félt ilyenformán szembemenni a legostobábbak elvárásaival. Igaz, a szerzőről elnevezett színház évadnyitó előadását – szerencsére – nem a rendkívül ígéretes drámaíró-dramaturg Szabó Borbála érthetőségre, és nem a stiláris egyediségre törekvő szövege viszi el, még csak nem is a kortalanná vagy maivá tett környezet. Hanem az, hogy a rendező Bagó Bertalan alaposan átolvasta a szöveget, lekapargatva róla a „nagy nemzeti drámák” zsibbasztó üledékét, feltett vele kapcsolatban néhány kérdést, és igyekezett meg is válaszolni azokat. Így például relativizálta a békétlen magyarok igazságát, valami olyasmit téve meg fő állításnak, hogy a lázadásokat többnyire a csőcselék követi el, morálisan és gyakorlatiasan is minimum megkérdőjelezhető indokokkal, ám ha a hatalom a kelleténél jobban lenézi őket, könnyen szertefoszolhatnak a tisztább fejűekben is a kételyek.


 

Zeck Juli (Melinda) és Danyi Judit (Gertrúd) – Fotók: Katona József Színház, Kecskemét

A gondolatot megtámogatja megannyi pozitívum: Vereckei Rita díszlet- és jelmeztervező nemesi estélyijei egészen káprázatosak, a két emeletre és négy helyiségre osztott, minden falán ajtóként funkcionáló díszlet dinamikussá teszi az előadást, és többnyire a színészek is jók – kiemelkedik Szemenyei János III. Richárdot és a Batman-filmek Jokerét egybeolvasztó Biberachja és Zeck Juli Ophelia-Melindája. Ám az előadás sok más részéből nagyon hiányzik, hogy Bagó feltegyen és főként megválaszoljon még néhány kérdést; hogy ne csak a békétlenek cselekményszálával legyen bátor. Mert így az előadás kissé esetlegesen lavíroz a gondolatközlő és a cselekménymesélő törekvések közt – s így néhol többet mond el a Bánk bán című drámáról, mint sok más előadás, ennél is többször viszont semmivel emelkedik ki azok közül.

Szemenyei János (Biberach) és Orth Péter (Ottó)

Kövesd az Egyfelvonást a Facebookon!

Erről beszéltek:

Olvasóim

Bódi Tamás puskar Kovács Bálint bujdosobori Butterfly Pallag Zoltán cultrobot28 egyfelvonas lucka Csobod Luca ivanyiorsolya bg

Feedek

Hirdetés