Az elvált szülők tündére

0 Komment
0 Reblog

Gimesi Dóra: A Csomótündér (kecskeméti Ciróka Bábszínház) – 7. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle a Marczibányi Téri Művelődési Központban

A pontosan meghatározott célközönség mindig jót tesz a színháznak: ha egy előadás nem akar mindenkinek megfelelni, viszont jól látja maga előtt azokat, akikhez szólni kíván, a rendező vagy igazgató nagyobb eséllyel választ olyan darabot, amelynek a témája közel áll ehhez a közönséghez. Részben ezért annyira izgalmasak a csak gyerekeknek és kamaszoknak játszó társulatok: hiszen nincs is jobb, érdekfeszítőbb, örömtelibb annál, ha a színház valóban mondani akar valamit a világról, ami körülveszi az előadásai nézőit.

A kecskeméti Ciróka Bábszínház A csomótündére ezért, de nem csak ezért igazán és minden ízében csodálatos előadás.

Krucsó Júlia Rita, Fülöp József – Fotók: Ciróka Bábszínház

A Csomótündér, aki a Kuthy Ágnes rendezte előadásban egy öreg bácsi – már ez a maga visszafogott eszközeivel is a nemi egyenlőséget propagáló apróság is nagyon szimpatikus –, cipőfűzőket csomóz össze: azoknak a királylányoknak és királyfiaknak a cipőfűzőit, akik egymásnak vannak teremtve. A tündér váltig állítja magáról, hogy tévedhetetlen, míg egy napon be nem állít hozzá egy kisfiú, hogy elpanaszolja: szülei folyton veszekszenek egymással, így vele nem is foglalkoznak, és ha épp nem a kiabálástól hangos, akkor kínos csöndtől kong a házuk. És valóban: a Csomótündér egyszer régen otthon hagyta a szemüvegét, és Panninak olvasta a Fannit a pártaláló-listán – kénytelen hát elvágni az elvághatatlannak hitt csomót. És ha ez fáj is mindenkinek, végül a király és a királyné is megtalálja, akivel valóban egymásnak vannak teremtve, így a kisfiúnak már nem kell hallgatnia a veszekedést meg a csöndeket, ráadásul két apukája és két anyukája is lesz, akik mind törődnek is vele.

Krucsó Júlia Rita, Apró Ernő, Ivanics Tamás, Fülöp József

Gimesi Dóra lenyűgözően tehetségesen bontotta ki néhány oldalas, könyvben is megjelent meséjét a válásról: a házastársi perpatvar-jelenetek felülmúlhatatlan hitelessége mellett bravúros, ahogyan az előadás mindvégig a tündérmesék és a mai modern élet nyelvezetének keverésével játszik (mint a Királyi Egyetem királyfi szakos hallgatói, vagy a mosógépben kimosott és összement korona), amelyet Kuthy Ágnes rendező egészen mesterien told meg a maga eszközeivel (például a báb-laptopon dolgozó bábkirállyal, aki nem ér rá a gyerekkel foglalkozni, mert éppen uralkodik) – a bájos kettősséget a vegyesen bábos és élőszereplős játékmód csak még izgalmasabbá teszi.

Apró Ernő

Mert az előadás minimális díszlettel és egészen kevés kellékkel is minden ízében izgalmas: a kiemelkedően sok jó rendezői ötlet teszi azzá. A négy színész – Apró Ernő, Fülöp József, Krucsó Júlia Rita és Ivanics Tamás – alakítása egyaránt magával ragadó: kedvességük, szerethetőségük mind a férj és a feleség haragjában, mind a gyerek vagy a tündér elkeseredésében megmarad, miközben mindegyikük pontosan és átélten jeleníti meg a szomorúbb, komolyabb és a mesésebb részeket is.

Krucsó Júlia Rita, Ivanics Tamás, Fülöp József

A rendező ügyel arra is, hogy a mese üzenete se legyen félremagyarázható: egyrészt, a gyerekek azon szerencsés fele számára, akik nem érintettek a témában, a történet jól működik „egyszerű” tündérmeseként; másrészt a nagyon szép és pozitív végkicsengésű előadás nem akarja magasztalni a válást. Viszont remekül megfogalmazza azt a nagyon fontos gondolatot, hogy a különválás jobb lehet egy gyereknek, mint a családi tűzfészek, és hogy ha a szülők nem szeretik egymást, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gyereket se szeretnék. Egy-egy ilyen előadás minden túlzás nélkül életeket menthet meg a tönkremenéstől.

Apró Ernő, Krucsó Júlia Rita, Ivanics Tamás, Fülöp József

Egy ideális országban egy ennyire fontos, mesterien megírt, kiválóan eljátszott, hibátlanul kivitelezett, egészen könnyen utaztatható előadás fővárosba való meghívásáért sorba állnának a gyerekszínházak és a mecénások, és versengenének, melyiküknek sikerül a saját repertoárjára tűzni a vendégelőadást. Magyarországon ezzel szemben hamarosan majd kifutja szériáját Kecskeméten és talán egy-két vendégjátékkal A csomótündér, aztán híre-hamva sem marad. Pedig ezt az előadást a gyerekek felének muszáj lenne látnia – a másik fele, plusz a szüleik meg egyszerűen csak nagyon jól járnának vele.

Az előadás Kecskeméten kívül legközelebb december 22-én látható a győri Vaskakas Bábszínházban, Budapesten pedig március 31-én a Marczibányi Téri Művelődési Házban

Kövesd az Egyfelvonást a Facebookon!

Erről beszéltek:

Olvasóim

Bódi Tamás puskar Kovács Bálint bujdosobori Butterfly Pallag Zoltán cultrobot28 egyfelvonas lucka Csobod Luca ivanyiorsolya bg

Feedek

Hirdetés