Egyfelvonás

A VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé záróünnepségén átadták az elmúlt két év legjobb gyermek- és ifjúsági előadásait bemutató fesztivál díjait. A legnagyobb díjat megosztva a budapesti Kolibri Színház és a Budapest Bábszínház kapta.

Budapest Bábszínház: Semmi - Fotó: Éder Vera

Novák János, a Kolibri Színház igazgatója, a Biennálé művészeti vezetője a záró gálán elmondta: bár minden fesztivál után ezt mondja, most is úgy gondolja, hogy az idei volt minden idők legjobb biennáléja. A találkozó céljairól szólva úgy fogalmazott: „igenis legyünk elégedetlenek magunkkal, lássuk, hogy lehet ezt jobban is csinálni, mint mi, és tanuljunk azoktól, akik jobban csinálják nálunk”. Hozzátette: aki gyerekeknek rendez színházat, annak muszáj felelősséget éreznie, mivel „éppen egész emberré próbálja nevelni a közönségét”.

Az Andai Katalin által az elmúlt két év gyerek- és ifjúsági színházi terméséből válogatott előadásokat a Sándor L. István színikritikus vezette zsűri értékelte (tagjai: Csizmadia Tibor rendező; Harangi Mária rendező; Horváth Péter író, rendező, dramaturg; Takács Katalin színművész; Vasvári Csaba színművész).

A legjobb határon túli előadásnak járó Kovács Ildikó-díjat Écsi Gyöngyi kapta a Szőlőszem Kálmán című meséjéért.

A fesztiválon részt vevő, színiegyetemi hallgatókból és fiatal szakmabeliekből álló Nextgeneration díját a Kerekasztal Színház és a Szputnyik Hajózási Társaság A hosszabbik út című előadása kapta egy „egyszerű, de nagyon hatásos formavilágú, a műfaji határokat tágító, egységesen magas színvonalú színészi alakításokat felmutató előadásért”.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet díját a gyerekelőadások közül az Örkény Színház Csoda és Kósza című, míg az ifjúsági előadások közül a Káva Kulturális Műhely Horda2, a KV Társulat 12 hét és a Bárka Színház A Harmadik Hullám című előadásai nyerték el. Takács Géza az Intézet képviseletében kijelentette: bár már létezik ilyen intézmény, „a gyerekek akadémiájának inkább a színházat kellene nevezni”.

A Kemény Henrik-alapítvány díját a zsűri döntése szerint mégsem a legjobb színész kapta, hanem a vásári bábjátékok és így Kemény Henrik örökségének életben tartásáért Kovács Géza, a Vitéz László: Az elásott kincs című előadás rendezője.

Mesebolt Bábszínház, Szombathely: Vitéz László - Az elásott kincs

Budapest Főváros Önkormányzata több díjat is felajánlott. A zsűri ezek között több különdíjat is alapított. Különdíjat kaptak a Pimpáré és Vakvarjúcska című előadás (dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház) alkotói „egy megújuló társulat kortárs szöveget közvetítő izgalmas előadásért”, és „a kollektív alkotómunkáért” a Bumba című előadás (Apró Színház – tatabányai Jászai Mari Színház) létrehozói.

A Koós Iván-díjat a legjobb látványért Lisztopád Krisztina kapta (Budapest Bábszínház: Boribon és Annipanni).

Budapest Bábszínház: Boribon és Annipanni - Fotó: Éder Vera

A legjobb magyar szerzőnek járó Békés Pál-díjat Szabó Borbála kapta a Stúdió „K” Színházban bemutatott Nincsenapám, seanyám című drámáért.

A Lengyel Pál-díjat a legjobb rendezésért Hoffer Károly kapta a Semmi című előadásért (Budapest Bábszínház).

A legjobb színésznek járó díjból a zsűri kettőt is átadott. A legjobb színésznő díját Hay Anna kapta (A hosszabbik út), a legjobb férfiszínészét pedig Ivanics Tamás (az Állampolgári ismeretek és a „Hogyan lett? Kipling mesék” színésze).

Speigl Anna és Ivanics Tamás az Állampolgári ismeretek című elaődásban - Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A zsűri színházi zenéért járó különdíjat alapított, amit Bornai Szilveszter, a Kolibri Színház Pont, pont, vesszőcske című előadásának zeneszerzője vehetett át.

A biennálé nagydíját jelentő Üveghegy-díjból a zsűri hármat adott át. A 200 ezer forintos elismeréssel járót az Ady/Petőfi című előadásért a Nézőművészeti Kft. és a Manna Produkció kapta. Az egyenként 300-300 ezer forinttal járó Üveghegy-díjak egyikét a Kolibri Színház vehette át a Pont, pont vesszőcské-ért és „több kiemelkedő előadásért”, a másikat pedig a Budapest Bábszínház a Semmi-ért és a Boribon és Annipanni-ért.